Filoxéra járvány a 19. század második felében. Mi történt akkor?
Miért kínlódna egyedül hosszú heteken át, miért stresszelne feleslegesen, hogy vajon elfogadásra kerül-e kérelme, ha mindezt könnyebben is megoldhatja?
Ha mezőgazdasággal foglalkozik, valószínűleg Ön is tudja, mennyire kellemetlen tud lenni, ha valamilyen kértevő vagy élősködő megtámadja a növényeket.
Ezek nem csak ártanak a növényeknek, de ha elterjed, egész területeket meg tudnak semmisíteni, és nem könnyű kiirtani őket.
A filoxéra óriási pusztításokat végzett a 19. század második felében Európában, köztük Magyarországon is.
Nézzük, mi történt, és hogy sikerült végül legyőzni ez a kártevőt.
A filoxéra, másnéven szőlőfiloxéra vagy szőlőgyökértetű, a nevéből is láthatjuk, hogy a szőlőfajtákra jelent veszélyt.
Ez egy apró rovar, egy Amerikából származó tetűféle, mely rendkívül gyorsan tud szaporodni, és temérdek mennyiségű szőlőt tönkre teheti.
Európában először Franciaországban ütötte fel fejét a filoxéra 1863-ban. Nem ismerték a kértevőt, így nem is igazán tudtak ellene védekezni.
Magyországon nem sokkal később, 1875-ben jelent meg először a ma már Szerbia területén lévő Pancsova nevű településen.
Az azonnali szigorú intézkedések és körbekerítések ellenére a szőlőgyökértetű gyorsan terjedt az országban. Ausztriából is sok fertőzött szőlővessző került be az országba, már szinte lehetetlen volt megállítani.
Magyarországon a filoxéra miatt a borvidékek 40-60%-a megsemmisült. Ez óriási veszteség volt.
Mivel nagyon keveset tudtak róla, nehéz volt megtalálni a megfelelő megoldást a kártevő elpusztítására. Először a fertőzött területek kiirtásával és vízzel való elárasztásával próbálkoztak, valamint vegyszeres szénkéneg kezelésekkel.
A szénkéneg volt ezek közül a leghatékonyabb, hiszen behatolt a szőlő gyökerébe és elpusztította az ott lévő rovarokat. Emiatt ez a szer nagyon keresetté vált, hiszen szinte mindenhová beférkőzött a filoxéra.
Igen drágán lehetett azonban hozzájutni: 25-28 Ft között mozgott az ára egy mázsának, ez akkoriban nagyon soknak számított, így nem is tudta mindenki megfizetni. Éppen ezért maximalizálták a szénkéneg mázsánkénti árát 15 Forintra.
Úgy is próbálták kezelni ezt a problémát, hogy tisztán amerikai és direkttermő szőlőfajokat ültettek, ez azonban nem hozta meg a várt eredményt, mivel ezek rosszabb minőségű bort adtak, de a vészt valamelyest sikerült megfékezni.
Ez ráoltással történt meg, melynek eredményeként oltvány jött létre. Ez annyit jelentett, hogy a meglévő szőlőtőkére (alany) ráoltották az újat (nemes).
Ezen kívül még jó stratégia volt a szőlő másmilyen talajra ültetése is, ahol a filoxéra nem tud megélni. Ezt homoktalajjal lehetett elérni.
Sok évnyi kínlódás után végül sikerült leszámolni a filoxérával, ám még hosszú időn keresztül érződött a hatása, a következményei.
Szerencsére mára már teljesen felszámolták a szőlőgyökértetűt, nincsenek veszélyben a borvidékek.
Nem csak a szőlőnél, de bármilyen más terménynél is rendkívül fontos a megfelelő védelem kialakítása a kártevőkkel szemben, hiszen Ön sem szeretne feleslegesen dolgozni. Tegye földjeit, fáit a lehető legvédettebbé, hogy semmilyen rovar, és más állat ne tudja azt tönkretenni.
Ennek a beruházása nem kis összegbe kerül. Írhat pályázatot, vagy vehet fel hitelt. Bármelyik mellett is dönt, tudnia kell, hogy nem egyszerű munka egy sikeres pályázat vagy hitelkérelem megírása.
De ez valóra váltható! Hogy mit kell ehhez tennie?
Keresse fel Rónay Balázs sikerdíjas pályázatírót, aki immár 17 évnyi tapasztalattal rendelkezik agrár pályázatírás területen.
Miért kínlódna egyedül hosszú heteken át, miért stresszelne feleslegesen, hogy vajon elfogadásra kerül-e kérelme, ha mindezt könnyebben is megoldhatja? Rónay Balázs mindenben a segítségére áll, legyen ez akár pályázatírás, akár hitelkérelem. Valósítsa meg a legnagyobb fokú védelmet növényei számára! Ehhez az első lépés egy profi pályázatíró megkeresése.