A mezőgazdaság aktív részese lehet a zöld megállapodásnak, és pozitívan hozzájárulhat az Európa által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén kitűzött ambiciózus célok eléréséhez.
Gyakran láthattuk a mezőgazdaságot negatív narratívával, amely kizárólag az agrárszektor által okozott környezeti károkat hangsúlyozza.
Valódi agrár-bashing, amely nem felel meg a valóságnak és az agrárvilág minden erőfeszítésének az ágazat fenntarthatóságának növelése érdekében.
A mezőgazdasági gyakorlatok fenntarthatósága terén számos erőfeszítést tettek és fognak tenni a későbbi reform és a közös agrárpolitika folyamatban lévő reformja által is ösztönözve.
Mindenekelőtt azonban az európai mezőgazdaság fenntartható bio-üzemanyagokat biztosít, amelyek hozzájárulnak a közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítésének szükségességéhez.
Valójában a Bizottság 2030-ig 24% -os megújuló energiát tűzött ki célul a közlekedési ágazat számára, és jelenleg a bioüzemanyagok csak 5,6% -ot, a villamos energia pedig 0,6% -ot képviselnek.
Ezért ennek az ambiciózus célnak az elérése érdekében az EU-ból származó bioüzemanyagok fontos szerepet játszanak.
Nemcsak az első generációs bioüzemanyagok, amelyek együtt termelnek fehérjéket és kompatibilisek az élelmiszer- és takarmánytermeléssel, hanem a trágyából, köztes növényekből és az egymást követő vagy kettős növénytermesztésből származó biometán is, amely megérdemli, hogy jobban ösztönözzék őket annak biztosítására, hogy a mezőgazdaság ne csak több szén-dioxidot tároljon a talajban, hanem egyszerre termeljen élelmiszert és üzemanyagot is.
Az EU bioüzemanyagai fenntarthatóak
Az EU fenntarthatósági kritériumokat vezetett be biztosítékként annak biztosítására, hogy az európai bioüzemanyagok előállítása és fogyasztása ne legyen káros az éghajlatra vagy a környezetre.
Valóban, az uniós támogatási rendszerek előnyeinek kihasználása érdekében a bioüzemanyagokat nem olyan nyersanyagokból lehet előállítani, amelyeket nagy biológiai sokféleséggel rendelkező földterületekből, magas szén-dioxid-tartalmú földterületekből vagy tőzegterületű területekből nyertek.
Ezenkívül az EU repcemagból, kukoricából, búzából származó bioüzemanyagai fehérjében gazdag melléktermékeket hoznak létre, amelyek segítenek korlátozni az EU növényi fehérjék krónikus hiányát.
Míg az EU-ból származó bioüzemanyagok termelése növekszik, az erdőterületek az EU-ban is bővülnek.
Hozzájárulnak a vidéki gazdaságok fejlődéséhez azáltal, hogy a mezőgazdasági termelőknek további biztonságos bevételi beáramlást és piaci lehetőséget biztosítanak.
Ezeket a tényeket a nemzetközi szervezetek ma széles körben elfogadták, és az elmúlt évtized eseményei megerősítették. Itt az ideje, hogy megszüntessék a tartós fennmaradó előítéleteket, mivel ez akadályozza a fenntartható bioüzemanyagok azon lehetőségeinek teljes kihasználását, amelyek hozzájárulnak a közlekedés dekarbonizálásához az EU-ban.
Ehelyett fontos megkülönböztetni az EU-ból származó, ellenőrzött, fenntartható és az erdőirtáshoz nem hozzájáruló bioüzemanyagokat, valamint az importáltakat, amelyek ritkán felelnek meg ezeknek a kritériumoknak.
A MEGÚJULÓ ENERGIA IRÁNYELV FELÜLVIZSGÁLATA
A Zöld üzlet és a 2030-ig szóló éghajlat-változási terv részeként az Európai Bizottság felülvizsgálja az energia- és környezetvédelmi jogszabályok egy részét, köztük a megújuló energiákról szóló irányelvet (RED II), amelynek javaslata várhatóan 2021 júniusában várható.
Ennek a felülvizsgálatnak alkalmat kell adnia annak kiemelésére, hogy a szigorú fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő európai bioüzemanyagok alapvető erőforrást jelentenek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése szempontjából, és pozitívan hozzájárulnak a közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítéséhez, mivel 50-75-rel csökkentik a folyékony üzemanyagok szén-dioxid-kibocsátását.
Világosan meg kell különböztetni a fenntartható európai forrásból származó bioüzemanyagokat és az erdőirtásból származó vagy csaláson alapuló importált nyersanyagokból előállított bioüzemanyagokat.
Míg az EU-nak elő kell mozdítania az előbbit, meg kell tiltania az utóbbit, mivel politikai ostobaság az EU-ban az éghajlatváltozás elleni küzdelem, miközben másutt széles körben okoz üvegház hatású gáz-kibocsátást.
Továbbá, ami a fejlett bioüzemanyagokat illeti, egyrészt ösztönözni kell a valódi fejlett bioüzemanyagok, például a növényekből származó biogáz és a maradványok, például a szalma felhasználását, ami hozzájárul a körforgásos gazdasághoz és támogatja a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatokat.
A nyersanyagok az EU agrár-élelmiszeriparához szükségessé teszik a harmadik országokból származó behozataluk növelését.
